Néhány éve még műfűnek hívtak mindent, amit padlóra lehetett teríteni, és fűzöld színe volt, így a műfű árak is egészen mélyről indultak, szinte fillérekért is hirdettek már műfüvet a webáruházak.
Az olcsó műfüvekről azonban a mai napig messziről ordít, hogy műanyagból vannak, és közük sincs egy szemet gyönyörködtető, üde pázsithoz. Lehet ma is számtalan olcsó terméket találni, csak éppen nem biztos, hogy érdemes beruházni rá. Ma már ugyanis műfűnek nevezni egy trambulin alá leterített zöld filc anyagot felettébb nevetséges.
Ahogy a műfű árak emelkednek, úgy lehet egyre komolyabban venni a minőségüket is, és bár a magyar ember szereti ezt megkérdőjelezni, és hajlamos parasztvakításnak titulálni mindent, ami az átlagosnál drágább, a műfüvek esetében bizony el kell ismerni, hogy a minőséggel együtt emelkedik az ár is. Tekintve, hogy a műfű hosszú távú beruházásnak minősül, egyáltalán nem érdemes ezen spórolni.
A műfüvek mai korszerű gyártási technológiája egyelőre magas árszintet tart fent, viszont lehet, hogy idővel és újabb technológiák beiktatásával a ma elérhető műfű árak szélesebb rétegek számára lesznek megfizethetőek.
Na de mit is kapunk ma a magas műfű árakért cserében? Olyan minőségi, másfél évtizedig használható terméket, amely élethű színű és „állagú”, valódi zöld, süppedős és tömör pázsit érzetét nyújtja mindenféle utólagos gondozási kötelezettség nélkül, vagyis elég néha letisztítani és kifújni a szálak közül a felgyülemlett port vagy egyéb szemetet, és már élvezhetjük is tovább a zöld oázis élményét.
