Mindenki az ő skalpjukra vadászott. Az előző idényben a labdarúgó megyei II. osztály Déli csoportjában bajnoki címet szerzett Bajaszentistváni SK pénzhiány miatt a 2005-2006-os bajnokságban is a megye II-ben indult. Ónodi Tamás edző csapata az őszi idény utolsó fordulójáig veretlen maradt, ugyanannyi pontja van, mint az éllovas Hajósnak, de a rosszabb gólkülönbség miatt a 2. helyről várja a tavaszi folytatást. A bajaszentistvániak őszi idényét sikeredzőjük, Ónodi Tamás értékelte.
2. Bajaszentistván 15 11 3 1 38-14 36
– Hiába nyertünk bajnoki címet a 2004-2005-ös bajnokságban, a pénzhiány miatt nem bírtuk elvállalni a megyei I. osztályban való szereplést – mondta Ónodi Tamás. – És ez bizony számunkra nagyon nehézzé tette az őszi idényt. Egyrészt azért, mert onnantól kezdve mindenki minket akart legyőzni, mindenki a mi skalpunkra vadászott. Másrészt azért, mert rengeteg energiámba került, hogy a bajnokcsapat tagjait motiválni tudjam, ismét sikeréhessé tegyem a játékosokat. Úgy tűnik, sikerült megoldani a feladatot. Ráadásul előrébb is léptünk egy picit. Igaz, hogy nagyon nehéz őszünk volt, de eljutottunk odáig, hogy élveztük: ellenünk mindenki megkettőzött erővel küzd.
– Hogyan és mivel motiválta játékosait?
– Nem lehet ezt megmagyarázni. Vagy pontosabban: nem hiszem, hogy ezt nekem kellene elmondanom. Főleg azért, mert itt rólam, az egyéniségemről van szó. Egy biztos: nálam csak a győzelem az elfogadható eredmény! Ezt értékelték a játékosaim, elfogadták és élvégezték az ezzel járó munkát. Eredményeink önmagukért beszélnek, a bizonyítványunkat mindenki láthatja.
– Milyen volt az ősz Bajaszentistvánon?
– Szép, kellemes. Szerencsénkre nem változott a keret, hiszen a bajnokcsapatból senki sem igazolt el, mindössze Orbán Tamás hagyta abba a labdarúgást munkahelyi elfoglaltság miatt. Helyére Király Ferenc érkezett Nagybaracskáról és sikerült meggyőznünk Káli Lajost, hogy visszatérjen a labdarúgáshoz és a bajaszentistváni csapathoz. Sok nehéz mérkőzésünk volt ősszel, de egy kivételével mindegyiket „hoztuk”. Veretlenek maradtunk az utolsó fordulóig, s ott is csak azért kaptunk ki, mert „belehaltunk” aszépségbe. Ekkor már tudtuk, hogy január 1-től a Bajai LSE edzője leszek, így szépen akartunk elbúcsúzni egymától. Az 1-0-ás vezetésünket nem becsültük meg, gólarányt akartunk javítani, hogy az 1. helyen zárjuk az őszi idényt. Az lett a vége, hogy védelmünk „kinyílt”, kaptunk két gólt és hazai pályán vereséget szenvedtünk a Bácsborsódtól. Van ilyen.
– Az utolsó előtti fordulóban botrányos bíróverésbe torkollott a kunbajai mérkőzésük…
– Ahogy akkor sem, úgy most sem kívánok foglalkozni az üggyel. Legyen ez az illetékesek dolga. Nem akarom minősíteni sem a rendezést, sem az ítéletet, viszont azt nem tudom megérteni, hogyan és miért viselkednek így az emberek a focipályán. Amúgy azon a kunbajai mérkőzésen gólkülönbséget javíthattunk volna, de sajnos kihagytuk a helyzeteinket. Ha valamiért okolhatjuk magunkat, akkor ez az. Ehhez hozzá kell tennem – és ezen érdemes lenne elgondolkodni -, hogy az ősz folyamán rengetegszer éreztük, irigyelnek minket, bántja ellenfeleinket a sikersorozatunk.
– Ki volt az ősz legjobbja Szentistvánon?
– Mindig készítek házi rangsort, most sem volt ez másként. Nálam a dobogó harmadik fokára a csapatkapitány Császár Norbert került, a második helyet Gazsi János érdemelte ki, az ősz bajaszentistváni labdarúgó pedig Nagy Ákos volt. De az az igazság, hogy nagyon szoros volt a mezőny, az első tíz közül bárki dobogós lehetett volna. És nem szabad elfelejteni, hogy a 27 mérkőzésből álló veretlenségi sorozatunk (ebben benne vannak a 2005-ös tavasz és őszi bajnokik, valamint a Magyar Kupa-mérkőzések) és a jelenlegi 2. helyezésünk a tabellán elsősorban a kiváló csapatmunka eredménye. És mivel itt a búcsúideje – hiszen néhány napja már nem a Bajaszentistváni SK, hanem a Bajai LSE edzője vagyok – szeretném megköszönni a szentistváni focistáknak, Straub János klubelnöknek, Agatity József szakosztályvezetőnek és Doszkocs János szertárosnak, valamint szurkolóinknak azt a sok szépet és jót, amit tőlük kaptam, azt a rengeteg felejthetetlen élményt, amit velük együtt éltem át. Sok sikert kívánok a bajaszentistvániaknak a tavaszi idényben – zárta elérzékenyülten beszámolóját Ónodi Tamás.
